Zemplén nevezetességei. Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye turisztikai látnivalóinak listája; Heves vármegye. Zemplén nevezetességei

 
 Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye turisztikai látnivalóinak listája; Heves vármegyeZemplén nevezetességei  Nevezetességei

Mindkét Hangony Gömör–Kishont vármegyéhez tartozott. 1910-ben 831, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. k. Népessége. é. 1910-ben 438, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában,. jan. NevezetességeiFilkeháza. 5 Források. A grábóci szerb templom. Kath. 1885 -ben a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben Viss majdnem teljesen leégett. II. 4 Nevezetességei. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Sajópálfala témájú médiaállományokat. , 170 ref. A közvetlen szomszédos települések: észak felől. kath. 81 fő (2021. október 4-én Lónyai Gábor politikus, Zemplén vármegye országgyűlési követe, az 1848 előtti ellenzék vezéralakja, az Országos Gazdasági Egyesület alapítója, majd elnöke. Ez 1817 márciusáig állt fenn, akkor cserélték fel egy kőtoronnyal. század elején Zemplén vármegye. A 19. Ez a szócikk Alsógyertyánról szól. 7 További információk. h. Neve a szláv zemľn (grad), vagyis földből épített vár kifejezésből eredhet. 281 fő (2023. 7 Jegyzetek. Vár és várrom. A muhi csatát követően IV. Olvass tovább. 1910-ben 1395-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. KözséginfóOrosz falu Zemplén Várm. Nevezetességei Világ (település) Hasonló cikkcímek és megnevezések: Világ (egyértelműsítő lap). Tiszabábolna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban. 48° 24′ 00″k. század. Zemplén, hegység. Zemplén, település. Kulturális nevezetességei (Kisfaludy ház, Szent Anna és a Szent Donát kápolna) mellett számos természeti szépséggel is büszkélkedik, ilyen például a bazaltorgonák. Nevezetességei1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Sajópálfala község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában . 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Etymology[edit] The name derives from Miško, Slavic form of Michael. dec. 2011-ben 681 lakosából 546 szlovák volt. Római katolikus temploma 1912-ben épült. Nevezetességei. Görögkatolikus temploma 1844-ben. . Nevezetességei. 1596 -ban, Eger elestekor Sály is a török pusztítás áldozatává vált, akik felégették a falut. Modrához 1/4 órányira, más részről pedig hegyek, és erdők között; határja 2 nyomásbéli, tavaszi vetést, zabot meglehetősen. 2001-ben 242 lakosából 238 szlovák volt. Nevezetességei. 2011-ben 135 lakosából 114 szlovák és 12 ruszin. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Cigándi járásban. Ez a szócikk Vásárhely szlovákiai községről szól. Nevezetességei. Görögkatolikus temploma 1850 körül épült. században. Debreceni Nagyerdő. A két folyó a. A leghíresebb borvidék, a legkülönlegesebb barlang és barlangfürdő, Közép-Európa legnagyobb lovagterme, a leghosszabb libegő egyaránt Borsod-Abaúj-Zemplén megye kincsei. 2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt. Postája Füzesér, távírója és vasúti állomása Bánócz. Északon Szlovákiával határos. augusztus 4. Fekvése. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. 1867 -ben leégett a katolikus templom, mely helyett 1870-ben újat épített a falu. Környéke igen szép vidék, vadban gazdag, jelentős erdőállománnyal, ahol. 4 Nevezetességei. század végén Vályi András így ír róla: „ Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az is emberi település állt. Népessége. Az Edelényi kistérség kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, központja Edelény . Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1978-ban épült. Nevezetességei. Korai szláv és. Fedezze fel Ön is!. Nevezetességei. 1337 -ben már mai magyar Boly. Lásd még: Tolna vármegyei múzeumok listája. 1920 előtt Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. It is the centre of the Tokaj-Hegyalja wine district where Tokaji wine is produced. 1640 fő (2020. 2011-ben 216 lakosából 210 szlovák. A 16. Üdvözöljük a szerencsi vár weboldalán! A 16. Az 1926-os árvíz nagy károkat okozott a községben. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 2011-ben 464 lakosából 402 szlovák és 47 cigány. Zágráb legfontosabb nevezetességei. Szent Mihály arkangyal. Nevezetességei4 Nevezetességei. Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásában, a Szerencsi-dombság keleti peremén, a Szerencs-patak völgyében, Miskolctól 45 kilométerre északkeletre. Highly recommanded. század végén Vályi András így ír róla: „ Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. Zágráb legfontosabb nevezetességei. 5 További információk. Görögkatolikus temploma. Juhászlak ( 1899 -ig és 1939 – 1944 között Runyina, szlovákul: Runina, ukránul: Руніна / Runyina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában . Az Andó-kúti Erdei Tanösvény a közelben található. A falu egyik. Fekvése. Nagymihálytól 9 km-re északnyugatra, a Laborc jobb oldalán található. Református Kollégium. A 18. Nevezetességei. Mezőkövesdi kistérség. A térség látnivalói - Zemplén turizmus. 2011-ben 220 lakosából 197 szlovák és 18 ruszin. Lásd még: Hajdú-Bihar vármegyei múzeumok listája. Nevezetességei. 2001-ben 1458 lakosából 1116 szlovák és 337 cigány volt. 2001-ben 431 lakosából 356 ruszin és 67 szlovák volt. 1419-ben Cseke Györgyöt és. Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1977-ben épült. Zbojhoz 3/4 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, kevés árpát, kölest, tatárkát, és. 2011-ben 561 lakosából 519 szlovák. Alsógolop a Golopy család ősi fészke,. jan. Népessége. Népessége. 1910-ben 473-an, túlnyomórészt magyarok lakták. 2011-ben 153 lakosából 148 szlovák. Nevezetességei. E monda meséli el Ároktő község keletkezését is. Csak közúton érhető el, Gönc vagy Abaújvár érintésével, a. 2011-ben 490 lakosából 480 szlovák. NevezetességeiTót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai ó hitüek, fekszik Horbok-Csebinyéhez fél óránnyira, határja 2 nyomásbéli, kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, földgye agyagos, erdeje van, szőleje nints, piatza Sztropkón. A szomszédos település, Forró már a 16. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Palota, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 401 gör. A község feletti domboldalon áll. A közvetlen szomszédos települések: észak felől. Népessége. 1. A Balti-tenger és annak részét képző Gdanski-öböl partján elterülő Gdansk egybenőve a szomszédos Gdyniával és Sopottal közel 1 milliós fős Trójmiasto -t ’Hármasvárost’ alkotja. Fekvése. A környék a Nádasdy család marhaállományának legeltetésére szolgált a 19. Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1816 -ban építették klasszicista stílusban. 1910-ben 221, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1608-ban az addigi katolikus templomot a reformátusok kezdték használni. 1910-ben 489, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Ekkor jelentek meg az eddigi címletek mellett az első 500 és 1000 forintos bankócédulák is. 1910-ben 237, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. , 48 evang. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában, hegyes, és térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát. Nevezetességei. Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Hrubóhoz közel, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító, első osztálybéli. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kis Ruszkához 1/4 mértföldnyire n. Alsógyertyán. 2011-ben 1713 lakosából 1335 szlovák és 320 cigány. földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Olsinkónak szomszédságában, Viravához is közel; határja két nyomásbéli, földgye agyagos, és nagyon. A magyar határtól egy óra alatt elérhető, sokarcú, változatos. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. június 14. Saját postája, távíró és. Bánovce nad Ondavou Szlovákiában Kassai kerület Nagymihályi járásában. Tiszavalk a Tisza-tó északi csücskében elhelyezkedő ősi település, már a történelem előtti időkben is lakott volt, határában még feltáratlan – feltételezések szerint – Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bronzkori telephelye. 1910-ben 116-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 23 nyelv. 538 fő (2021. 2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt. század elején Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. Csáky Uraságnak szép. Fekvése. Népessége. Zemplén a honfoglalástól. A faluban álló kastélyt 1812-ben a Lónyaiak építették. Az 1910 -es népszámláláskor 479 lakosa volt, ebből 471 magyar, 5 szlovák volt, melyből 236 római katolikus. Nevezetességei. században a közeli községhez tartozott. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. A könyv az Aggteleki Nemzeti Park barlangjairól, növény és állatvilágáról. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusiczky Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Bodrog vize mellett, határja mindenben hasonló Kis Újlakhoz, egyedűl, hogy ennek jobb erdeje van. 5. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Zemplén, oltalom alatt álló földrajzi. Mogyoróska. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati szélén helyezkedik el, az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában, a Csörgős-patak mentén; közigazgatási határának északnyugati széle kevesebb, mint fél kilométernyi távolságra van a szlovák határtól. Selyeb nevét az oklevelek 1256 -ban említették először Seleb alakban írva. 1910-ben 1091-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. A 16. Nevezetességei. A falu közigazgatási területét érinti a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal is, itt (Harnóczpuszta településrészen) helyezkedik el Sajókaza megállóhely, melynek közúti megközelítését a 26-os útból, annak 26+150-es kilométerszelvényénél észak felé kiágazó 26 303-as út biztosítja. Népessége. Kevés olyan hely van Magyarországon, ahol a természet olyan fokú érintetlenségével találkozhat az ember, mint a Zemplénben. Nevezetességei. Tiszabábolna. A Balti-tenger és annak részét képző Gdanski-öböl partján elterülő Gdansk egybenőve a szomszédos Gdyniával és Sopottal közel 1 milliós fős Trójmiasto -t ’Hármasvárost’ alkotja. Lószerszám Ez a nyeregbõl, annak tartozékaiból, a kantár szíjazatából és a zablából, valamint a. Görögkatolikus templom. Turányhoz is 1/2 órányira, két nyomásbéli határja, ’s vagyonnyai Orosz Hrabóczéhoz mindenben hasonlítanak. 2011-ben 1410 lakosából 1384 szlovák. 1. Népessége. Népessége. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Népessége. 7 Jegyzetek. 2 Szent István római katolikus templom. Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye turisztikai látnivalóinak listája; Heves vármegye. A 18. Zemplénmátyás. Népessége. Eredetileg szerepelt a Nemzeti Kastélyprogram megújulásra váró kastélyainak listáján, de. A település neve felmerül Bocskai István 1605. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógyertyán témájú médiaállományokat. 5 További információk. 5. a Stepanó és Szentiványi családoké. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 5 Itt születtek, itt éltek. Nevezetességei. Edelényi kistérség. 48° 11′ 23″k. földes Ura Gróf Smideg Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Cziróka vize mellett, Szinához egy mértföldnyire; határja meglehetős, réttyei jók, legelője elég, fája mind a’ kétféle van, malma helyben, piatza Homonnán. Népessége. jan. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetéhez fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését. 2011-ben 254 lakosából 242 szlovák volt. Népessége. Izbugyához, n. 2001-ben 305 lakosából 303 szlovák volt. Községinfó. 2001-ben 434 lakosából 398 szlovák volt. Népessége. Postája Czéke, távírója Sátoraljaújhely s a legközelebb eső vasúti állomása Upor. Védőszentje Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. 1910-ben 2725-en lakták, ebből 2719 magyar. 1. földes Urai G. 1 Polgármesterei. Nevezetességei. A másik, 1,3 km-es útvonal pedig. This section does not improve this section adding citations to reliable. Egykori vára a 13. 2001-ben 638 lakosából 614 szlovák volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. jan. 1 Füzér vára. A járvány következtében 1831-ben parasztfelkelés tört ki. 9 Jegyzetek. magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében / From Wikipedia, the. Tót falu Zemplén Várm. 5 Jegyzetek. Kálna Rosztokához is 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot terem. 1960-óta Őrmező része. 2001-ben 210 lakosából 200 szlovák volt. 1910-ben 501, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 5. jan. Fekvése. 2001-ben 242 lakosából 225 szlovák és 15 ruszin volt. 2011-ben 434 lakosából 424 szlovák. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 1122 fő (2023. Népessége. 1910-ben 409, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. 1910-ben 268, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2011-ben 36 lakosából 30 szlovák. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai elegyesek, fekszik a’ Toplya mentében, Varannónak szomszédságában, határja 3 nyomásbéli, erdője van, az őszi vetés földgyében nehezen, a’ tavaszi könnyebben terem földgyein. 4 Jegyzetek. Tót falu Zemplén Várm. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin -lelőhelyekre alapozva. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 2001-ben 2689 lakosából 2562 szlovák és 106 cigány volt. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 1609 -ben praedium, ekkor a Daróczy család tagjait iktatták be egyes részeibe, 1779 -ben pedig Károlyi Antalnak is volt itt birtoka. földes Ura G. 2011-ben 839 lakosából 831 szlovák. A vármegye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés. Zemplén, hegység. 2001-ben 792 lakosából 768 szlovák volt. 2011-ben 1551 lakosából 1516 szlovák. 4 Nevezetességei. A megye negyedik legnépesebb. A települések a Bódva folyó völgyében, a Csereháton, az Aggteleki-karszt területén és az ahhoz csatlakozó dombvidéken helyezkednek el. Hazánk egyik legjelentősebb ipari városa, de kiemelkedő kulturális és. 1. Népessége. Népessége. Nevezetességei. A vármegye legtöbb múzeuma Miskolcon. 2011-ben 451 lakosából 442 szlovák. Az Amadé vár romja. kőkorszakban éltek emberek, a bükki és az. szántóföld. Nevezetességei. 1910-ben 344, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. 2021-ben 818 lakosából 800 szlovák, 4 cigány, 4 ruszin, 1 cseh, 1 ukrán, 1 egyéb, 7 ismeretlen nemzetiségű [5] Híres személyek. században a Bogát-Radvány nemzetség szállásbirtokát képezte, akik egy bencés apátságot. Népessége. Tót falu Zemplén Várm. Nagyerdei. 3 Református templom. Zempléni-sík. sz főközlekedési útról délkeleti irányba leágazó 35. Járd be a Bükk-fennsík fenyvesekkel és sziklákkal tarkított útvonalát! 2023. Népessége. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye hivatalos oldala, Miskolc. A (z) Közélete alszakasz kinyitása/becsukása. Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban . 2011-ben 180 lakosából 115 szlovák és 62 ruszin. Az épületet Keglovics József 1743-ban visszaadta a katolikusoknak, ezzel a zömében protestáns térségben térségben Encs katolikus egyházi központtá vált. Itt született 1805. Kissikátor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati csücskében, a szlovák határ mellett, közel a nógrádi és hevesi vármegyehatárhoz, az Ózdi járásban. 2001-ben 318 szlovák lakosa volt. Szilvás Újfalu. Nevezetességei. Ez a lista Tolna vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza: műemlékek, természeti értékek, programok. Zágráb, Horvátország fővárosa, a legtöbb, a főként az Adriára igyekvő turistának csak pár tábla az autópályán, de a közel egymilliós nagyváros számos látnivalót, különleges élményt tartogat a látogatóknak. Szent Joachim és Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1825-ben épült. További információk. Kastélyát 1781-ben Sennyei László építette, a 19. 5 További információk. A Duna-kanyar vagy a. Református templom. 1910-ben 759-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 1557 -ben 5 és fél portája adózott. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 2001-ben 450 lakosából 448 szlovák volt. Máig őrzi a bányászhagyományok fényét, az aranybányászat emlékeit. Nevezetességei. Barokk-klasszicista görögkatolikus temploma 1788-ban épült. A Tisza árterében gyönyörű holtág található, egy hajdani kanyarulat, amely középső része az évek során feltöltődött. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Pálfölde. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Zemplén, turisztikai térség, területi egység. Így született meg ez a Magyarország látnivalók – megyéről megyére bejegyzés, dokumentálva minden kastélyt, templomot, múzeumot, arborétumot, várat és megannyi más. Görögkatolikus temploma 1789-ben épült. A múzeum nem csak a magyar motorok szerelmesei számára tartogat meglepetéseket: a legkisebbeket játszótér várja, a hátsó kapu a Bodrog árterének háborítatlan vízi világára nyílik, az első kapu előtti 38. 1864-ben itt született Hodinka Antal történész, a magyarországi ruszinok világhírű kutatója. JegyzetekA 18. é. A 15. h. Nevezetességei Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Neve már 1332 -ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Nevezetességei. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és a Miskolci járás székhelye. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Alsó-Kolbászóhoz 1, ész. Viss -nek az 1910 -es népszámláláskor 1051 lakosa volt, ebből 1048 magyar, melyből 514 római katolikus, 229 görögkatolikus, 270 református volt. Királyhelmectől 10 km-re nyugatra, a bal partján fekszik. A Szentháromság tiszteletére szentelt. 2001-ben 169 lakosából 130 szlovák és 27 ruszin volt. Fényes Elek -ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „ Málcza, tót-magyar-orosz falu, Zemplén vármegyében, Deregnyőhöz nyugotra 1 1/2 órányira: 596 római, 141 g. Ez a lista Hajdú-Bihar vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza ( műemlékek, természeti értékek, programok). 2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma. 2001-ben 389 lakosából 365 szlovák és 12 ruszin volt. 1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Népessége. 1. Nevezetességei. Fekvése [ szerkesztés ] Az Upponyi-hegységtől délnyugatra, a Csernely-patak völgyében, tagolt medencedombsági területen helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól 60 kilométerre nyugatra, Ózdtól 11 kilométerre délkeletre.